This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
Source text - English Swears in translation
I remember an argument among project managers a few years ago about whether we should translate certain vulgarities, or soften them before they reached the client. I was on the side of leaving them as raw as they were in the original. I lost. The prevailing concern seemed to be that sending a client that kind of language might be unprofessional. And the belief was that, unadulterated or not, the language in question was not material to the meaning of the whole. Squeamishness won out.
To argue my point, I recalled one of my translation teachers, an older woman who had been translating for years, and one of the nicest ladies you’d ever want to meet. She was always emphatic in her belief that we translators have a responsibility to use the same tone as the original, curse words and all.
Let’s admit it, while profanity supposedly has no place in a business context, it happens. What is inappropriate in an annual report, or even on a translation blog, might crop up in an e-mail from an employee to his boss. And if, in place of “[copulative gerund],” “[widely used term for excrement],” or “[orifice personified],” a translator substitued damn, shoot, or jerk, respectively, I’d be upset. Plus, it becomes an exercise not just in translation, but verbosity.
I too care about corporate image. However, in translation, a reputation of accuracy is more important than one of civility. In our business, context is everything. And accuracy, as one must be aware, is fuckin’ awesome!
Translation - Hungarian Káromkodás a fordításban
Emlékszem egy vitára a projekt ügyvezetők közt egy pár évnek ezelőtt arról, hogy némely vulgarítást fordítsunk e át, vagy egy kissé enyhültebb változatban juttassuk e el a kuncsaftnak. Én ahozz tartottam, hogy úgy legyen hagyva mint az eredetiben. Veszítettem. Az uralkodó aggodalom az volt, hogy az ilyen fordítást nem lenne professionális elküldeni a kuncsaftnak. A hitt az, hogy természetes vagy nem az ilyen nyelv nem döntő az egészben.
Az émelygés győzött.
Hogy vitázzam az állásomat, felkerestem egyik fordító professzoromat, egy idősebb asszony aki már éveken át fordítással foglalkozik és egyike a legkedvesebb asszonyoktól akit valaha megismertem. Ő midég határozott volt abban, hogy nekünk fordítóknak felelőségünk van , hogy ugynazt a hangsúlyt használjuk mint az eredeti szövegben, a káromkodást és minden mást is.
Valljuk be, bár a káromkodásnak nincs helye az üzleti szövegekben, megtörténik. Ami alkalmatlan egy évi riportban vagy esetleg egy fordítási blogon az megeshet egy e-mal-ben a munkástól a munkaadója felé. És ha ezzel «( összekötő ige)», «( széleskörűen használt kifejezés az ürülékre)» vagy «(kimondásban lecserélve)” a fordító lecserélte az átkozott, a fenébe vagy balfasz, tisztelettel , akkor felizgatnám magam. Plussz ez gyakorlattá vállik nem csak a fordításban hanem a beszédben is.
Én is törődöm a közös képről. Azonban , a fordításban a pontosság hírnév fontosabb mint az udvariasság. A mi munkánkban a szövegkörnyezet a legfontosabb. A pontosság melyről tudatossak kell, hogy legyunk pedig kurván félelmetes.
More
Less
Experience
Years of experience: 21. Registered at ProZ.com: Jan 2009.
Expertise